Elkészült a római limes¹ magyarországi szakaszának háromkötetes világörökségi nevezési dokumentációja. Az összesen 121 erődöt, őrtornyot, útszakaszt tartalmazó helyszín világörökségi felterjesztése 2013-ban várható.  

Tamási Judit - a KÖH elnöke - hozzátette, a 2008 októbere és 2011 decembere közötti időszakban - nagyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásában - elkészült a magyarországi limes szakasz tudományos felmérése is, így a közeljövőben lehetségessé válik az úgynevezett Ripa Pannonica világörökségi felterjesztése is. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta, tárcája feladata most a felterjesztendő helyszínek nemzeti védelmének biztosítása. Január 1-én hatályba lép a világörökségi törvény és a limes program az uniós Duna-stratégia egyik zászlósprojektje, így várhatóan kormányzati és pályázati forrásokra is számíthat.

Nagy öröm ez nekünk, váciaknak, hiszen itt élünk az ókori limes mentén. A visegrádi és óbudai emlékeket mindenki ismeri történelmi tanulmányaiból, de lefogadom, sokan elbringáznak Verőce felé úgy, hogy nem is veszik észre, félútnál a római kikötőerőd romjait. 

Egy, a hatvanas években készült útikönyv pedig kifejezett látványosságként említi, a váci Duna part bizonyos részeiről látható római erődmaradványokat, szemben a várossal. Az erődök között szabálytalan távolságokban, de mindenképpen látótávolságon belül őrtornyok alkották a limes igazi védelmét. Nem egy kutatás és a logika szerint valahol, a mai Sződliget magasságban is lennie kellett őrtoronynak, valószínűleg a történelem viharai no meg a Duna ártéri erdői tépázhatták meg. Talán előkerül egyszer! Szerencsére lejjebb, Dunakeszin egész jó állapotba sikerült hozni az ott található erődöt, ez a hajó forgalmat ellenőrizhette. Rómának fontos volt a Duna, ahogyan Vácnak is. Intenzíven használta, tartományokat, népeket kötött össze. Gyors hadi és nyüzsgő kereskedelmi útvonal volt, ahogyan ma is. Nincs egyértelmű bizonyíték, de nagy a valószínűsége a rómaiak vagy a barbárok tevékenységére Vác lankái között. 

A terep ideális, kereskedő állomás vagy előretolt őrszem lehetett a város területén. Változatos élet volt a környéken, bizonyítja ezt a két kikötőerőd és a visegrádi kiemelt helyőrség. Aztán jött a népvándorlás. A limes és Róma még sokáig bírta a rohamokat, de aztán nagy harcok után - ha azok a diósjenői dombok mesélni tudnának - betörtek a barbárok.
A többi már történelem. 

Balogh Attila

1 A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal, (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is). Mindkettő egy út (védő) szakaszhoz kapcsolódó sáncok, árkok, őrtornyok, erődök alkottak. (Wikipedia)