Ország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Váci
Rang város
Irányítószám 2600
Körzethívószám 27
Teljes népesség 34 115 fő (2010)
Népsűrűség 539,07 fő/km²
Terület 61,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
GPS koordináták: É. sz. 47.77641° K. h. 19.13724°
Fekvése:
A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval,autóbusszal, a 2-es főúton illetve a 2/A gyorsforgalmi úton. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – Ipolyság – Krakkó útvonal elkerüli a várost. A Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt, zónázó vonatokkal. Kerékpárral a Duna mellett futó kerékpárúton. Nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető
A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen, a parton, parkosított területet alakítottak ki, a folyó külváros partját – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.
Míg a Duna túlpartján a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, addig a Naszály, a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulata.
Így Váctól északra hegyek, Váctól délre pedig sík táj képe fogadja az erre járót.
A közel 1000 éves város több részre osztható osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek.
Történelmi településrészek:
Alsóváros: Luxemburg, Burgundia.
Belváros: Tabán.
Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki.
Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály.
Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske.
Hermány
Mária-liget
Sejce
Története:
Kedvező adottságai miatt, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. Az első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven említi a várost. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város. A Vác nevének eredetéről számtalan elmélet létezik, nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt, Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.
A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökség alapítójának mégis I. Géza királyt tekintik. Az egyház mindig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura. A jelenlévő főpapi udvartartás miatt, a város, úgy építészetileg, mint kulturális szempontból a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban, a vízpart mellett, egy kiemelkedő részen épült meg a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok, az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. Távozásuk után IV. Béla, a délnémet vidékről hívott telepeseket, az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le. A mai főtere köré építették fel, saját hagyományaik szerint, a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A 14-15. Században, a nagy humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget. Többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett. A reformátusok, a mai Kisvác területén, jobbágytelepet alapítottak.
Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei, (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. Az 1740-es évek elején tomboló pestisjárvány megfékezésére emelték, a Szent Rókus Kápolnát. A Piarista templom, építési munkálatai, 1745-re fejeződtek be. Tíz év múlva épült fel a Domonkos rend temploma, melyet – használóinak fehér öltözéke után, a nép, Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra. Tiszteletére állították, az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodó azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, nem mert áthajtani a kőkapu alatt, kocsisával kikerültette azt. 1766-ra készült el a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is.
A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket, manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal, amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.
Az 1848-49-es szabadságharc, két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően, megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre, megváltozott a város szerkezete: a település gerincét alkotó egyházi intézményrendszert, az állam, erőszakkal szorította háttérbe, és átvette a fontosabb intézmények irányítását. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.
A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.
Vác, PEST-PILIS- SOLT-KISKUN vármegye, része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.
Az 1990-es évek legelején, egy pap, a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében, 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben, hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik, teljesen ellenálló volt a különböző halálos betegségekkel szemben. Ennek okát még kutatják (feltételezések szerint az ok: génmutáció. – a National Geographic filmet forgatott a múmiákról és vizsgálatukról). A leletek egy része megtekinthető a Március 15. téri Memento Mori állandó kiállításon.
2006-ban átadták a teljesen átépített, megszépült Március 15. teret, melynek köszönhetően, az egykoron a tér közepén álló templom maradványai a nagyközönség számára is megtekinthetővé váltak.
Vác címere
A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([2])
Az 1075-ben kiadott Garamszentbenedeki apátság alapítólevele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint, ezzel egyidőben, székes káptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először, a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.
Az 1457-ben használatos pecséteken, gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sast, bal válla fölött egy csillagot ábrázoltak.
A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel.
Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére ötágú korona kerül.
1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított.
A barokk pajzs kék mezejében, ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária, kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A holdsarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona látható.
Demográfiai adatok: Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5
Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%
Gazdaság:
Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.
Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.
A pártállam idején:
A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészkőből cementet készítő vállalat. A vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.
Napjainkban:
A város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel, ami profilváltással is járt.
Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működő tőke települt be. Az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal folyik a termelés.
Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő, változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank, biztosítótársaság fiókot nyitott, Vác "váciutcájának" számító, Széchenyi utcában.
2007-ben, évtizedekig tartó folyamatos termelés után, bezárták a FORTE fotokémiai gyárat. A vállalat, a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el foto termékekkel. Dolgozóinak épült alsóvárosi lakótelep.
A váci helyi tömegközlekedés története:
1995-ben érkeztek a forgalmi térségbe az akkor legújabbnak számító Ikarus 435-ösök. Ezek közül egy került a helyi viszonylatokra, a DZA-050-es rendszámú, azóta is üzemel a 364-es és a 365-ös vonalon.
2008 őszén történt komolyabb változás a helyi járatok történetében: a betétjáratok számozását az alapjáratokéra változtatták, valamint szinte az összes Ikarus 200-as típuscsaládba tartozó járművet lecserélték (némileg) korszerűbbekre, ami csupán annyit jelentett, hogy a helyközi járatokon használt autóbuszok közül csoportosítottak át néhányat. 2009. június 16-án a helyi járatok számozása áttért a budapesti elővárosi viszonylatokhoz igazodó járatszámozásra. A váci képviselő-testület 2009.decemberi határozata értelmében a Volánbusz és Vác közszolgáltatási szerződése közös megegyezéssel megszűnik, mert a városnak a helyi közlekedés lebonyolításának 2009-es veszteségei miatt további tízmillió forintot kell kifizetnie a cég számára. A további szolgáltatásra közbeszerzési pályázat írnak ki, eredményes lezárásáig - külön szerződéssel - a Volánbusz tovább végzi váci szolgáltatását.
Helyi autóbuszjáratok:
360 (korábban 11-es): Kórház – Nagymező utca – Március 15. tér – Buki sor (– Szérűskert)
361 (korábban 13-as): Telep utca – Gombási út 94. – Autóbusz állomás – Buki sor – Szérűskert (iskolajárat)362 (korábban 21-es): DCM – Autóbusz állomás – Deákvár, ABC (Temető út)/Deákvár, ABC (Gyógyszertár) – Gombási út 94.
363 (korábban 42-es): Autóbusz állomás – Gombási út 94. – Gombás – Sejce, lakótelep
364 (korábban 51-es): Autóbusz állomás – Március 15. tér (- Nagymező utca) – Kórház (- Gombási út 94.) – Híradó tér – Autóbusz állomás (körjárat)
365 (korábban 52-es): Autóbusz állomás (- Gombási út 94.) – Híradó tér – Kórház (- Nagymező utca) – Március 15. tér – Autóbusz állomás (körjárat)
366 (korábban 61-es): Közúti Igazgatóság – Alsóváros vasúti megállóhely – Gombási út 94.
Volánbusz menetrend: www.volanbusz.hu
Vasúti közlekedés
Vácon négy vasútvonal fut össze: a Budapest–Vác–Szob, a Budapest–Vácrátót–Vác, a Vác–Balassagyarmat és a Aszód–Galgamácsa–Vácrátót-vasútvonal, utóbbin a személyszállítás szünetel. A vasúti közlekedés Budapest irányába nagyon sűrű: csúcsidőben 15-20 percenként is közlekednek a vonatok. A város központja közelében van a vasútállomás. Pénztáraiban Budapest Bérlet és többféle BKV-jegy is vásárolható.
A városban még három vasúti megálló található a közigazgatási határon belül: a kisváci, az alsóvárosi és a máriaudvari. A kisváci és a máriaudvari megállók forgalma kicsi.
Az alsóvárosi vasúti megállóhely azonban rendkívül forgalmas. Nem csak a lakótelep közelsége miatt, hanem a külvárosi ipartelep és az alsóvárosi piac is itt található. Elsősorban az ipari körzetben dolgozók veszik igénybe a vasutat, egy megállónyi utazásra, a váci nagyállomástól az alsóvárosig. Így kijelenthető, hogy a városon belüli közlekedésből szervesen kiveszi a részét a vasút. Budapest irányába pedig az alsóvárosi lakótelepen élőknek ad közvetlen eljutási lehetőséget a Nyugati pályaudvar, illetve Veresegyház irányába.
A nyári turistaszezonban, itt is felszállhatunk, a Budapestről Szobra tartó gőzmozdonnyal vontatott, korhű kocsikkal közlekedő, nosztalgiavonatok. 2007 decembere óta Vácon is megállnak az európai városokat összekötő Euro City és EuroNight vonatok, így átszállás nélküli kapcsolat létesül Vác és számos világváros között (például Hamburg, Berlin, Prága, Varsó, Szentpétervár, Moszkva, Belgrád stb., a nyári turistaszezon alatt pedig Szaloniki).
MÁV menetrend www.elvira.hu
Vízi közlekedés:
Vácot komp járat köti össze a Szentendrei-szigettel. A szigeti kikötőtől menetrendszerinti autóbusszal utazhatunk tovább Tahitótfalu és Szentendre irányába. Az átkelőhajót nem csak gyalogosok, hanem közúti járművek is igénybe vehetik. Magánvállalkozásban működik.
Vác a Budapest – Esztergom – Pozsony – Bécs – Passau hajózási útvonal mentén fekszik, ezért tavasztól őszig naponta közlekednek kirándulóhajók, Nagymaros, Visegrád és Zebegény érintésével Esztergomig. A Duna-parton sétálók, télen-nyáron sűrű teherhajóforgalmat figyelhetnek meg.
Hajó menetrend: http://www.mahartpassnave.hu
Egyéni közlekedés:
Vácon több taxi társaság szolgáltatásaiból válogathatunk. A városban négy taxi droszt működik (a kórháznál, a vasútállomásnál, az autóbusz állomásnál és a Széchenyi utcában).
A belváros nagy része fizetőparkolós övezet. Eddig (2009) a városban nem volt mélygarázs, most a Március 15. tér mellett, kialakítanak egyet.
Kerékpáros közlekedés:
A település, eddig két kerékpárutat épített, melyek más kerékpárutakkal nincsenek összekötve.
Az egyik a Deákvári főtér és Telep utca között, a Naszály úttal párhuzamosan halad, hossza, kb. 900 méter.
A másik az alsóvárosi vasútállomástól a Damjanich térig tart, mely 826,5 méter hosszú.
A várost átszeli, az EuroVelo6, nemzetközi kerékpárút, Esztergom–Budapest II. számú szakasza, mely végig a Duna-parton halad, hossza kb. 8 km.
Vác hosszú távú tervei között szerepel, komplex kerékpárút-hálózat kiépítése