. Ma Júlia, Rita napja van.

Vác műemlékei és nevezetességei

A Március 15. tér épületegyüttese, a város főtere, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy a kereskedelmi és a közigazgatási központ itt alakult ki. Egyedülálló háromszögű alakját 1761-ben kapta, amikor a Fehérek temploma előtt álló, nagyon rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot lebontották. E téren épültek fel a XVIII. század. elején a legszebb középületek és polgárházak és itt működött a piac is 1951-ig. A teljes - Március 15. teret körülvevő - történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

Az Irgalmas rendi kórház és kápolna (Március 15. tér 7-9.) műemlék, két barokk épület egybeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, a 7. sz. szemináriumnak, a magasabb 9. sz. kórháznak épült. A kórház része egy kápolna is, melyet a huszártorony jelöl.

A Városháza (Március 15. tér 11.) épülete műemlék. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet Althann Mihály Frigyes püspök kezdte építtetni 1735-ben, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Justiciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak a magyar, illetve a Migazzi címert tartja.

A Görög templom műemlék, bejárata a Március 15. tér 19.szám alatt lévő barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felől egyaránt megközelíthető. A templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették 1793 és 1795 között. A templom ma időszaki kiállító terem és a mellette lévő ingatlanokkal együtt ad majd otthont az új múzeumnak.


Fehérek temploma és rendház (Március 15.tér 22.) műemlék, nevét a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta, akik templomukat 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc miatt csak 1755-ben kezdhettek hozzá a belső díszítéshez. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belsejének rokokó díszei azonban jóval gazdagabbak. A templom kriptájában bukkantak a régészek az egyedülálló barokk kori temetkezési leletegyüttesre, melynek kiállítóhelye a Görög templom alatti középkori pincében található. A szomszédos épület eredetileg a dominikánusok kolostora volt.

Kuria (Március 15. tér 20.) műemlék jellegű. A középkori káptalanház helyén épült barokk házat 1770-ben már szállóként említik. Barokk homlokzatát a múlt század végén eklektikus stílusban építették át, Curia szálló néven működött.


Siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.) műemlék épülete két kis középkori házból áll, amely a török kiűzése után a püspöki palotaként működött. 1741-ben az udvar felé U alakú palotává képezték ki és 1764-ben Mária Terézia családjával itt szállt meg. Miután Migazzi püspök új palotájába költözött, ezt követően az épület kollégiumként működött, később az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokat szolgált. 1802-ben Chazár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét és azóta is e nemes célt szolgálja.

A Nagypréposti Palota (Március 15.tér 4.) műemlék épülete már az 1700-as években kanonoki ház volt, majd a XVIII.században átépítették. Ebben a házban lakott a mindenkori nagyprépost, a püspök helyettese. A kőkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögű oromzat szobrokkal és vázákkal díszített. Az épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.

A Kőkapu (Köztársaság út 69.sz. épület előtt) a magyar emlékanyagban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet Migazzi püspök építtette Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában.

Fegyház (Köztársaság u.64-66.) épületét Migazzi püspök építtette nemesifjak konviktusának és a királynő tiszteletére Theresianum-nak nevezte azt el. 1808-tól a Ludovika akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel. Udvarán található a neogótikus, szépen kifestett börtönkápolna.

Hegyes torony (Liszt Ferenc sétány 12.) a középkori városfal legészakibb saroktornya, lakóépületbe foglalt, hengeres testű, kúpos tetővel fedett építmény.

Piarista templom és rendház (Szentháromság tér) együttese műemlék. A templom alapjait 1725-ben rakták le és 1745-re készült el, eredeti hagymasisakos tornyát 1886-ban német reneszánsz ízlésben alakították át. A homlokzati erkély feletti falfülkében a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége velencei tüköroltára. A templom mellett épült rendház ma a piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont, eredetileg Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, ennek a háznak díszes kapuját az átépítéskor megtartották.

Székesegyház (Konstantin tér) műemlék épület. Ez a püspöki templom már a negyedik a püspökség megalapítása óta. A katedrális tervezésére Eszterházy püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást, de az elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi a Canevale által megálmodott francia klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtette fel. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a Visitatio-t, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja, mindkettő Maulbertsch alkotása. A reneszánsz bábos szentélykorlátba az egykori székesegyház korlátjának eredeti darabjait is beépítették. A templom alatt, annak teljes hosszában altemplom húzódik, mely három részre osztva püspökök, kanonokok és világiak temetkezési

Szeminárium (Konstantin tér 1-5.) műemlék jellegű barokk épületét Migazzi püspök 1777-1783 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette.
1925-26 között Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján oldalszárnyakkal és emelettel bővítették, s az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont.

Püspöki Palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült műemlék. A palota kertje védett, számos különleges növény otthona. A palotának a kert felőli oldalszárnya néz a Konstantin térre, főbejárata a Migazzi térről nyílik.

Püspöki Könyvtár (Migazzi tér) sarki épülete műemlék jellegű, eklektikus stílusban épült 1878-ban. A könyvtár alapjait Peitler püspök a püspöki, kanonoki és papneveldei gyűjtemények egyesítésével teremtette meg. 1925-26-ban sarki részeire második emeletet húztak és a püspöki palota felőli szárnyát ahhoz illeszkedővé alakították.

Ferences templom és rendház (Géza király tér) műemlék. Vác fennálló legrégebbi temploma a ferences barátoké volt, az 1685. évi ostromban tönkrement vár területén, nagyjából az I. Géza király által befejezett székesegyház helyén 1721-1761 között a várfal köveinek felhasználásával épült barokk stílusban. A templom főékessége a díszes faragású, gazdag díszítésű kora rokokó kétemeletes fa főoltár. A templom melletti rendház egy részében működött Váci György országos hírű könyvkötő műhelye, másik része ma a levéltárnak ad otthont.


Hétkápolna (Derecske dűlő 2.) műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, ahol minden évben ezrek gyűlnek össze Szűz Mária tiszteltére. A kápolnát Althann Mihály Frigyes püspök építtette, a Szűz Mária hét fájdalmát jelképező hét kis kápolna, melyről az együttes a nevét kapta, századunkban készült el. A kápolna főérdekessége a főoltáron elhelyezett kegykép, mely a máriavölgyi kegyszobor másolata. A kápolna lábánál forrás található, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak.

Gombás-patak hídja (Diadal tér) országosan egyedülálló műemlék, az egyetlen ma is látható barokk híd hazánkban. 1753-1757 között Althann Mihály Károly püspök megbízására készült, szobrait Bechert József készítette.

Vörösház (Dr.Csányi krt.52.) 1731-ben készült, barokk stílusú műemlék jellegű épület. Több mint két évszázadon át a püspökség mezőgazdasági épülete volt, feltűnő vörös színe az itt dolgozó nápolyi kőművesek munkájának eredménye

Kálvária (Argenti Döme tér) várszerű műemlék jellegű épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült, amely a remetelakból, a gyülekezőkápolnából és a kálváriából áll. Ez az erődítmény jellegű épület kialakítás a hazai kálvária építészet egyik előfutára volt.

Rókus kápolna (Galcsek utca) környezetében a múlt század elejéig temető volt, ahol az 1740. évi pestisjárvány áldozatai nyugodtak. A járvány elmúltával Althann Mihály Károly támogatásával jórészt közadakozásból építették Szent Rókus tiszeletére a karélyos alaprajzú kápolnát.Forrás:Sulinet

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A világítástechnika vezető szereplőjévé nőtte ki magát a Philips, melyet korábban inkább a műszaki jellegű ter...
Bővebben >>