Presser Gábor 1946-ban született. A Locomotiv GT együttes tagja, és a Vígszínház zenei vezetője. Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas művészként tiszteljük a magyar könnyűzene kiemelkedő személyiségét. Többféle szerepben indult a pályája az Omegánál. Hol zenét szerzett, hol billentyűzött, majd több kislemez után ő lett az első három Omega-album elsőszámú zeneszerzője. Legismertebb dalai ebből az időszakból: Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról, Az éjszakai országúton, és talán a leghíresebb: a Gyöngyhajú lány.

Ezt a Scorpions is feldolgozta White Dove címmel. Ezek közül néhányat ő maga is énekelt. Amíg nem tért vissza az Omegába, a Scampolo együttesben játszott. Komár László számára ekkor írta első dalait. A mellékelt videón Kóbor János együtt énekel a Scorpions tagjaival 2009 áprilisában Budapesten. Ugye ismerős, a Gyöngyhajú lány feldolgozásáról van szó!

Kilépése után először 1980-ban, az Omega–LGT–Beatrice-turnén szerepelt együtt ismét régi együttesével (a nosztalgia-blokkban), a fináléban pedig az LGT és az Omega együtt játszotta a Gyöngyhajú lányt. 

Presser a könnyű slágereknél többre vágyott, ezért 1971-ben Laux József dobossal kilépett az Omegából és megalakította a Locomotiv GT-t. Az LGT volt az első magyar supergroup, másik két alapító tagja Frenreisz Károly basszusgitáros és Barta Tamás gitáros volt. Az évek során, Presseren kívül mind a három tag kivált. A mai felállás 1977-re alakult ki: Presser mellett Somló Tamás, Karácsony János és Solti János az együttes tagjai. Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta. Legismertebb szerzeményei: Ringasd el magad, Kék asszony, Szólj rám, ha hangosan énekelek, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel, Neked írom a dalt, Egy elfelejtett szó, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, A rádió, Jó barátok vagyunk, Nem adom fel, Boksz, Éjszakai vonatozás.

Közben a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be az első magyar musicalt, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője volt. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket is ad.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, mely eredetileg egy balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Legismertebb darabja később az angol BBC televízió híradójának szignáljaként is szolgált.

Több magyar előadónak írt dalokat, többek között Kovács Katinak, Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának. Zorán albumainak 1977 óta állandó közreműködője.

Miután az LGT 1984 után nem jelentkezett albummal, újabb színházi produkcióba kezdett. Ennek sikeres eredménye az 1988-ban bemutatott A padlás. 1994-ben jelent meg az első „igazi” Presser-album, a Csak dalok, amit 1996-ban a Kis történetek követett.

Bár az LGT feloszlott (1992-es nagyszabású búcsúkoncertjeik anyaga CD-n is megjelent), 1997-ben mégis új albummal jelentkeztek, a 424 – Mozdonyoperával. Következő albumuk, A fiúk a kocsmába mentek 2002-ben készült el. Az LGT régi sikereit ezek az albumok nem tudták megközelíteni. Szintén 2002-ben, az Óbudai-szigeten LGT-fesztivált is tartottak. Öt év szünet után, 2007-ben a Sziget Fesztiválon nyitózenekaraként léptek fel.

2003 végén az UNICEF Magyar Bizottság Halász Juditot és Presser Gábort jószolgálati nagykövetté nevezte ki. Feladatuk a gyermekek ügyének képviselete, az UNICEF és a világ gyermekeinek magyarországi képviselete. Megbízatásuk 3 évre szólt, szolgálataikért 100 forint javadalmazásban részesültek.

Presser 2004 és 2006 között a TV2 zenei tehetségkutató műsora, a Megasztár zsűrijének volt a tagja. 2008-ban az ő kezdeményezése nyomán jött létre a Magyar Dal Napja.

2009. január 24-én 1 koncert címmel teltházas koncertet adott a budapesti Papp László Sportarénában. Ennek apropóját az adta, hogy rock zenészi pályafutása 40. éve kezdődött, és az óta még nem lépett fel ekkora helyen. 

Az hogy a világ nem ismeri ezt Webberhez fogható művészt, az legyen a világ baja!

- bozsi -